Több száz késő bronz- és kora vaskori objektumra bukkantak Muhinál

Középső neolitikumi, késő bronz- és kora vaskorból megmaradt leleteket találtak Muhi-III. kavicsbányánál. A lelőhelyen több száz, változatos formavilágú fém- és kerámiaanyagra leltek a régészek, többek között urnasírra és úgynevezett edénydepókra, amik alapján még nagyobb betekintést kaphatunk a Sajó-Hernád sík késő bronzkori történetébe.

Muhi község a Bükk hegység és az Alföld határánál, a Sajó és a Hejő folyók találkozásánál fekszik. Kedvező adottságainak köszönhetően a késő bronzkorban intenzíven lakott volt. Éppen ezért több ismert régészeti lelőhely köthető a településhez.

Ausztriai régészeti megbízás

Időben léptek a régészek, hogy ne semmisüljön meg a lelőhely

2004. szeptemberében azonban egy olyan feltáratlan terület került a Herman Ottó Múzeum régészeinek látókörébe, ahol az akkori tulajdonos bejelentés nélkül megkezdte a Nyékládháza-Tiszaújváros és Muhi-Hejőkeresztúr műútjainak kereszteződésénél kialakított körforgalom északi oldalán található bánya művelését. A régészek szerencsére még időben leállították a munkát és elkezdték a felszíni leletgyűjtést, valamint két kutatóárkot is ástak.

Újkőkori és késő bronzkori leletek kerültek elő

A szórványleletek és a tizenhét feltárt gödörből kiderült, több korszak maradványaira leltek, melyek egy újkőkori, a Tiszadob-csoporthoz kapcsolódó és egy késő bronzkori, pre-Gáva periódusú népesség teleprészletének meglétére utaltak. Nagykiterjedésű gödröket és gödörkomplexumokat tártak fel, melyekben hatalmas mennyiségű leletanyag, főként kerámiaanyag került elő. Az egyikben egy két darabból, egy tálból és egy csészéből álló tárgyegyüttest fedeztünk fel, amit nagy valószínűséggel egy kultikus eseményt, szertartást követően helyeztek el. 

Hasonló korú gödörbe rejtett úgynevezett edénydepókat a Felső-Tisza-vidékén is találtak régészeint, melyek szintén a késő bronzkorra tehetőek. Egykor a telepen lakott emberek szakrális életén túl a mezőgazdaságukra, valamint az ipari tevékenységükre, azon belül is fémmegmunkálásra utaló nyomok is előkerültek. Emellett őrlőköveket, nagyméretű, feltehetően gabona tárolására szolgáló edényeket és számos öntőformákat találtak, amelyek például egy sarló, egy tokos balta és egy lándzsahegy öntőformáját adták ki. Ezzel a kerámia stílusában rendkívül sokszínű, a különböző hatásokat ily módon egymásba olvasztó, uniformizálódó tárgyi hagyatékkal rendelkező pre-Gáva időszak egyik nagyméretű, intenzíven lakott telepének maradványait lehetett itt megfigyelni.

Néhány évvel később további területeket tártak fel, több mint 800 lelettel

2019-ben folytatódott a feltárás, a korábbi lelőhelytől kissé délre, egy kéthektáros területen zajlott. Nagyon intenzív feltárásra számítottak a régészek, és ez be is igazolódott. 803 jelenséget igazoltak és dokumentáltak a szakemberek. A feltárt objektumok túlnyomó része, 534 egy késő bronzkori, kisebb részük, 37 egy újkőkori, 6 gödör pedig egy kora vaskori preszkíta teleprészlethez voltak köthetők. Ez utóbbit a felhúzott fülű, gyorskorongolt, szürke bikónikus bögrék jellemezték. A jelenségek közül 50 darabot, a pontosabb meghatározást segítő anyagok híján őskoriként határoztak meg, illetve feltártak további 172 ismeretlen korú gödröt. A jelenségek korszaktól függetlenül leletanyagban rendkívül gazdagnak bizonyultak.

Az újkőkori leletek zöme nagyméretű, amorf, valószínűleg agyagnyerésre szolgáló gödrök, amiket másodlagosan háztartási hulladék tárolására is használtak. Ezekből nagymennyiségű kerámiatöredék került napvilágra, a tárolóedényektől kezdve, a díszített, festett finomkerámiákig bezárólag. Mindezek mellett a fémanyagok tekintetében elsősorban bronztűk kerültek elő, de bronzkarikákat, bronzgyöngyöket és ismeretlen rendeltetésű bronztárgyak töredékeire leltek Muhinál. Ezen a lelőhelyen az egyik legjelentősebb objektum az a temetkezés volt, amiben két nagyobb méretű urnát, két kisebb kézzel formázott és díszített csészét, egy markolatlapos tőrt, valamint egy bikónikus fejű bronztűt is találtak.

Bronzmegmunkálás nyomait is megtalálták

A sír a pilinyi kultúrához tartozik, a tárgyak alapján annak is a kései Reinecke BD fázisába sorolható. A markolatlapos tőr a korszak jellegzetessége, ami a Kárpát-medencén kívül a Morva-medencében és Észak-Itáliában terjedt el, hazánkban pedig hasonlóak Bükkaranyoson és Felsőzsolcán kerültek elő. A lelőhelyen tizenhárom gödörben fémmegmunkálás nyomaira utaló öntőformákra bukkantak, ezek közül négy darab köthető ugyan ahhoz az objektumhoz. A teljes restaurálás előtt ugyan korai egy műhelyt feltételezni, azonban mindenképpen figyelemreméltó a talált töredékek száma. 

A feltárás során két gödör esetében úgynevezett edénydepókat találtak, melyekben nagy mennyiségű változatos formavilágot felvonultató leletek kerültek elő, többek között bögrék, tálak, halsütőtálak, fazekak és különböző tárolóedények is. A szakemberek szerint nehéz értelmezni ezeket a raktárleleteket, de a feltételezések szerint szakrális jelentőségük miatt, valamiféle rituálé során áshatták el ezeket a tárgyakat, melyeket így megóvtak a hétköznapi használattól. Ugyanakkor az is feltételezhető, hogy mindössze egy háztartás elpusztulását is jelentheti, melynek edénykészletét annak leégése után a gödörbe dobták. 

Sajnos a Muhi község határában húzódó különböző korszakokat felvonultató jelentős terület nagy része elpusztult a homok- és kavicskitermeléssel, így a lelőhely pontos méretét megbecsülni is nehéz. Azonban a leletmentéskor feltárt 803 objektum egy a késő bronzkor folyamán is intenzíven lakott településről árulkodik, amivel a régészek így még nagyobb rálátást kaptak a korszak sajátosságaira.

A teljes szakmai cikk a magyarregeszet.hu 2021. tavaszi számában jelenik meg hosszabb terjedelemben.

Lelőhely:

61770 Derecske-Nagymező dűlő

Feltáró intézmény:

Hermen Ottó Múzeum

Ásatásvezető:

Farkas Zoltán (Salisbury Régészeti Kft.)

Közreműködő:

Berta Norbert (Salisbury Régészeti Kft.)

További híreink

Élethűvé tettünk egy római kori szabadulójátékot

Élethűvé tettünk egy római kori szabadulójátékot

A „Furies Alésia” szabadulójátékot beválasztották a francia La Rochelle-i PiXii digitális kultúra fesztiválra, amit 2021. június 19-től 24-ig tartanak a település régi kikötőjének bejáratánál. A látogatók a Lánc-toronyban tapasztalhatják meg az „ókori punk” interaktív...

Újjászületik a Szent István-terem a Budavári Palotában

Újjászületik a Szent István-terem a Budavári Palotában

Elkészült a Budavári Palota déli összekötő szárnyának teljes rekonstrukciója, amelyben rövidesen a Szent István-terem is visszanyeri eredeti formáját. A Salisbury Kft. négy évvel ezelőtt kapcsolódott be a munkába, amelynek során újjászületik Hauszmann Alajos által, a...

Egyedi leletekre bukkantak a magyar régészek Ausztriában

Egyedi leletekre bukkantak a magyar régészek Ausztriában

Különleges és ritka leleteket találtunk Alsó-Ausztriában. Az utolsó glaciális maximum időszaka előtt, a körülbelül 15-16 ezer évvel ezelőtt használt felső paleolit vadásztelepen egy mamut feldolgozásának a fázisait követhettük végig, miközben újabb részleteket tártunk...