Trágár levél, amiben egy akadémikust is elragadtatott a hőség

A forróság gyakran veszi el az ember eszét, és még a nagy köztiszteletben álló embereknek is akadnak olyan beszólásai, amelyek általánosságban nem jellemzők rájuk. Így történt ez a szabadszájú dr. Réthy László akadémikussal is, aki hivatalos levelében olyan mondatokat kanyarított, amelyekre egyáltalán nem illik a „méltóságteljes” jelző.

Ilyenkor nyáron régészeinknek is gyakran kell szembenézniük környezeti kihívásokkal, köztük a rekkenő hőséggel. A forró éghajlatú vagy kopárabb területeken végzett régészeti kutatások során az időjárás jelentős hatással lehet a munkafolyamatokra és az általunk felfedezett leletekre is. Száraz és forró környezetben a faanyag például könnyen kiszáradhat és repedhet, ami veszélyeztetheti az érzékeny tárgyak integritását. Munkatársaink ilyenkor fokozott óvatossággal dolgoznak, hiszen ki vannak téve a hőguta, kiszáradás és napégés kockázatának, miközben a nagy hőség fizikailag és mentálisan is kimerítő lehet. A hőhatás emellett a (gyakran kiszáradó és repedő) talajban lévő anyagokban is változásokat okozhat, ami megnehezítheti a régészeti leletek megőrzését és későbbi tanulmányozását. Annak érdekében, hogy a régészeink biztonságosan és hatékonyan dolgozhassanak a hőségben, megtesszük a megfelelő előkészületeket és óvintézkedéseket.

De térjünk vissza a trágár levélhez, amelyet dr. Réthy László etnográfus és numizmatikus írt Budapesten, 1903. augusztus 18-án, mint a Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségosztályi igazgatóhelyettese. A dokumentumot a Tekintetes Kultúrmérnöki Hivatalnak címezte Pécsett.

A szöveg a következő:

„Tegnapi póstával érkezett 1090/1903 sz. hivatalos átiratukra, melyben azt kérdik, hogy a Nagy-Berki község határában lelt régi sarkantyúval mi történjék? hivatalos tisztelettel azt válaszolom, hogy basszák meg az urak a sarkantyújukat, mert 35 Reaumur hőségben ilyen szarságokkal nem foglalkozhatunk. Teljes tisztelettel lófasz a seggükbe.”

Magyarázatképpen: a levélben említett 35 Reaumur a Celsius-skálán 43,75 foknak felel meg. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára szerint a dokumentumot a Magyar Műhely című irodalmi, kritikai és művészeti folyóirat közölte nyomtatásban az 1998–99. évi 108–109. számában. A tartalomjegyzék szerint Haklik Norbert találta meg és azóta is kering a világhálón.

Dr. Réthy László egyébként Lőwy Árpád néven polgárpukkasztó verseivel nagy népszerűséget szerzett az úri szalonokban, mint trágár költő, tehát kétszeresen rá illő a levél.