A régészeti lelőhelyen végzett tevékenységeket alapvetően két csoportba oszthatjuk: a beavatkozással járó, illetve a beavatkozással nem járó feladatokra. Az első csoportba tartozik minden olyan tevékenység, ami földmunkával jár (pl. ásatás), a másodikba pedig többek között azok a folyamatosan fejlődő lehetőségek, amelyeket összefoglalóan lelőhely-diagnosztikai munkáknak nevezünk. Ezek során általában geofizikai módszerekkel, roncsolásmentesen vizsgáljuk a régészeti lelőhelyeket. amelynek köszönhetően viszonylag gyorsan, ásatás nélkül tudunk információkhoz jutni a felszín alatti régészeti jelenségekről. Sokszor ez megnöveli a későbbiekben elvégzendő ásatás hatékonyságát.

 

A beruházással járó
régészeti problémák

A föld alatt található kulturális örökség mentése a törvényi előírások alapján a beruházót – tehát az államot vagy a magánberuházót – terheli, ennek idő- és pénzügyi vonzata azonban előzetes ismeretek hiányában a legtöbbször nehezen tervezhető, ezért jelentős kockázatot jelent egy beruházásra nézve.

Néhány esetben ugyan az ingatlan megvásárlása vagy kisajátítása előtt már lehet ismerni a régészeti érintettséget, de mivel a szakmai topográfiai kutatások során az ország lelőhely-állománya csak részben felderített, ezért a érintettség sokszor a beruházás szempontjából túl későn, az engedélyezési szakaszban derül ki. Az információ hiánya ez esetben nemcsak a beruházási költségeket, hanem a kivitelezés időtartamát is megnöveli. A magánberuházások üzleti tervének felborulása mellett az állami beruházásokat is nehéz helyzetbe hozhatja egy ilyen szituáció az Európai Uniós támogatások szoros elszámolási kötelezettsége miatt.

Hogyan lehet minimalizálni
az ezzel járó kockázatokat?

A régészeti érintettség azonban speciális, a lelőhelyeket célzó geofizikai mérésekkel felderíthető, ennek költségei pedig a töredékét jelentik a feltárási költségeknek. Az eredményeket hatástanulmány keretében bocsátjuk a megrendelők részére. Ezek ismeretében számolni lehet a régészeti feltárás költség- és idővonzatával, vagy lehetőség szerint a régészeti lelőhelyet akár ki is lehet kerülni a beruházás során.

Régészeti
geofizikai vizsgálatok

A régészeti, (vagy más néven felszínközeli) geofizikai kutatások számos módszere közül a három legáltalánosabban elterjedt és legmegbízhatóbban alkalmazható módszer mindegyikét fel tudjuk használni a vizsgálat céljaira. Ezen alább részletezett módszerek mindegyike esetén a mérést nagy kapacitású, gépi erővel, RTK-DGPS kapcsolattal felszerelt műszerekkel tudjuk elvégezni, kollégáink több éves tapasztalata alapján. Lényeges különbség, hogy egyéb, elsősorban mérnök-geofizikával foglalkozó geofizikus cégekkel szemben ez az üzletágunk elsősorban régészeti jelenségek azonosítására szakosodott. A különbséget a kifejezetten régészeti alkalmazásra dedikált eszközpark és a specializált szaktudás jelenti, amely a megfelelő vizsgálat alapja.

A magnetométeres felmérés

A régészeti geofizika igáslova, a legáltalánosabban és legmegbízhatóbban használható geofizikai módszer, amellyel elsősorban a felszín alatti beásások (árkok, gödrök, házhelyek) vizsgálhatóak a legmegbízhatóbban. Előnye a mérés és a feldolgozás gyorsasága, hátránya a műszerek érzékenysége, ami miatt csak zöldmezős beruházásoknál lehet használni. Legáltalánosabban a németországi SENSYS műszereit használjuk, ezekben gradiométeres elrendezésű (650 mm függőleges távolságban elhelyezett) fluxgate szondapárral történik a mérés. A mérést kézi és gépi erővel egyaránt elvégezhetjük, utóbbi esetben akár napi 20 ha mérési kapacitással. A mérés feldolgozása gyors és rugalmas, tehát akár a helyszínen változtatható a mérési stratégia.

Földradaros felmérés

Napjainkban a legjelentősebb fejlődésen a földradaros mérés megy át, a csatornák száma, a használt frekvenciák számának növelése mellett ma már elérhetőek a step-frequency radarrendszerek is, amelyek egyetlen méréssel több változó hullámhosszon gyűjtenek adatokat. Mivel ez egy aktív műszer (elektromágneses jelet bocsát ki és méri a visszaverődését) ezért a környezet zavaró hatására kevésbé érzékeny. Régészeti célra a 200-1000 MHz közötti hullámhosszú műszerek használatosak, Magyarországi talajviszonyok között általában a 400-450 MHz-es hullámhosszot használjuk, persze ez jelentősen függ a keresett objektum mélységétől. Elsősorban falak, épített platformok, járószintek, égett felszínek és üregek mérésére alkalmas.

A mérés során a svéd ImpulseRadar eszközeit használjuk (CO4080 és RAPTOR). Előnye a módszer megbízhatósága és gyorsasága (bár lassabb a magnetométeres mérésnél). A mérés hatékonyságát azonban a nedves környezetet jelentősen akadályozza Városi környezetben, vezetékek, közművek előfordulása esetén, főként az épített örökség felderítésére földradart használjuk. A földradaros kutatás során a talajfelszín alatti struktúrákat elektromágneses hullámok visszaverődésének mérésével vizsgáljuk. A módszer előnye, hogy falak és eltérő betöltésű jelenségek esetén jó felbontású, pontos eredmények érhetőek el a használatával. Hátránya, hogy nedves és agyagos környezetben nem hatékony, illetve a mérés és a feldolgozása is lassabb.

Elektromos mérés

A leginkább aktív és egyben leglassabb módszernek több alkalmazási lehetősége is van. A módszer lényege, hogy elektromos egyenáramot vezetünk a földbe különböző elrendeződésekben, és a kapott ellenállásértékek vizsgáljuk. Tehát ez a módszr elsősorban a különböző fajlagos ellenállású felszín alatti jelenségek kimutatására alkalmas. A régészet számára ez elsősorban a felszín alatti kőfalak, padlók mérése szempontjából hasznos, mivel ezeknek erősen eltérő a fajlagos ellenállása. Előnye, hogy erdős területen, bolygatott felszínen is elvégezhető a vizsgálat, falak vagy felszín alatti üregek kimutatására nagyon jól alkalmazható. Használatával mélységadatokat is kinyerhetünk, és akár 10 méter mélységben is értelmezhető eredményeket ad. A mérésekhez az angol GeoScan és a cseh ARES műszereit használjuk.

A régészeti geofizikai módszerek használata jelentős mértékben segítheti a célzott és hatékony régészeti beavatkozást és a költségek tervezését, tehát minden olyan esetben javasolt a használatuk, ahol a beavatkozást megelőzően információkra van szükség a felszín alatti jelenségekről.

Terepbejáráson alapuló hatástanulmány és ERD

Beruházások előkészítéséhez vagy településrendezési tervek készítéséhez ajánljuk a műszeres vizsgálat mellett a terepbejáráson és adattári, lelőhely nyilvántartási kutatáson alapuló hatástanulmány és előzetes régészeti dokumentáció (ERD) készítését. A tanulmány készítése során munkatársaink GPS készülék használatával átvizsgálják a kívánt terület felszínét, és a gyűjtött adatokat térképi állományban összesítik. A hivatalos lelőhely nyilvántartás adatainak lekérése és térképre vitele mellett a területileg illetékes intézmények adattárainak áttanulmányozása után alakul ki a várható régészeti lelőhelyek elhelyezkedésének térképe. Ez szolgál alapul a szükséges régészeti beavatkozás idő- és költségvonzatának kiszámításához.

Légi felderítés

Régészeti lelőhely kutatási céllal régóta végzünk légi felderítést. A légifotó alkalmas lehet nyomvonalak feltérképezésére és bizonyos régészeti jelenségek – sáncok, árkok, falazott építmények, időnként sírok – azonosítására. A felderítés mellett a régészeti feltárás átnézeti fényképét, régészeti jelenségek összefüggéseinek látványos megjelenítését valósítja meg.

További
szakterületek