A Salisbury megmenti Magyarország legnagyobb római kori mozaikját

Magyarország legnagyobb műtárgyát restaurálta a Salisbury csapata.

Az elmúlt néhány hónapban a válalatunk restaurálta Járdányi Paulovics István Romkert helytartói palotájának fogadóépületének (Aula palatina) mozaik padlóját. Ez Pannónia legnagyobb egybefüggő mozaik felülete, és egyben Magyarország legnagyobb műtárgya.

A Romkert területe és több évezredet átölelő épületmaradványai lehetővé teszik Szombathely történetének átfogó bemutatását. A kora római kortól (1/2. század) indulva a késő római koron (3/4. század) át, érzékeltetni lehet a Karoling kori (8/9.sz.), 14/15. századi, akár napjainkig tartó Szombathely történetét. Emellett nem szabad elfelejtkeznünk a barokk kori püspökkert szépséges sétányairól, Szily püspök építkezéseiről

Római kori mozaik

A mozaikpadló feltáró munkálatainak kezdete a 20. században

Savaria maradványainak legnagyobb egybefüggő részletét első kutatójáról Járdányi-Paulovics Istvánról elnevezett Romkertben láthatjuk. A Székesegyház szomszédságában fekvő egykori Püspökkert szerencsés véletlennek köszönheti létét. 1938-ban a papi szeminárium bővítése során hatalmas felületű mozaikpadló töredékei kerültek elő. A Duna-vidéki átlagot messze meghaladó, szokatlan színvonal láttán a Székesegyház építkezést leállították, majd feltáró – helyreállító munkába kezdtek. Ennek irányításában és a hozzá szükséges pénz megszerzésében Géfin Gyula vicerektornak, pápai prelátusnak voltak évülhetetlen érdemei.

A feltárás és helyreállítás érdekében országos közadakozás indult, amely során még Kodály Zoltán is jótékonysági zongoraestet adott. A II. világháborút követően a munkák sokáig szüneteltek, majd 1962-ben indultak meg ismét a feltárások és helyreállító munkák.

A mozaik fölé egy védő épületet emeltek ugyan, azonban az elmúlt évtizedekben vizesedet, mohásodott, állapota folyamatosan romlott, és az utolsó pillanatban lett megmentve.

[dss_masonry_gallery _builder_version=”4.16″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][/dss_masonry_gallery]

[dss_masonry_gallery _builder_version=”4.16″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][/dss_masonry_gallery]

A monumentális padozat története

A díszes – 4. századi – padozat egykor a savariai helytartói palota 48 méter hosszú és 18 méter széles dísztermének ékessége volt. Sajnos az utókor szerencsétlenségére a római romok fölé épült középkori vár árkát éppen e padozatba ásták bele, amely felületének egy részét megsemmisítette. A geometrikus mintákkal kombinált indadíszes keret így is monumentális hatású, hasonló Aquileia és Grado ókeresztény bazilikáiban megőrzöttekhez. Azok azonban a szombathelyinél egy évszázaddal későbbiek és kidolgozásuk sem ér fel az itteni aprólékosságával.

A szombathelyi püspökség szerepe a mozaik megőrzésében

Az ókori Savaria kőemlékeinek gyűjtésével már a 16. századtól kezdve foglalkoztak kutatók, de a város topográfiai kutatására elsőként 1938-ban a Püspökkert (mai Romkert) területén került sor. A szombathelyi püspökség az új szeminárium építését megelőzően talajvizsgálatot végeztetett, amely során éppen egy hatalmas, fehér, márványból faragott tömbre ástak rá, mellette pedig előkerült az a mozaikpadló, amely a szombathelyi Romkert egyik leglátványosabb és legismertebb része lett. A mozaikot a kispapok bevonásával tisztították meg. Később az ásatások irányításával Paulovics Istvánt, a Magyar Nemzeti Múzeum régészét bízták meg, aki azonban a helyszínen Géfin Gyula pápai prelátus segítségével vezette a romkerti feltárásokat.

Római kori mozaik

A mozaikpadlón római császárok lépdeltek

A felárt mozaik egykor egy hatalmas, téglalap alakú, félköríves apszissal záródó uralkodói fogadóterem (aula) padlóját díszítette. Az aula falait alul geometrikus elrendezésben, csiszolt márványlapok, felette díszes falfestmény és stukkó borította. Az impozáns – (48 m x 18 m) – fogadóterem a 4. század első felében épült császári palota-komplexum része, amelyet a késő római korban helytartói székhellyé vált Savariában építettek.

A savariai aula a Római Birodalomban található aulák között a maga 663 m²-nyi alapterületével a harmadik legnagyobb uralkodói fogadóterem és az egyetlen, amelynek rekonstruálható mintájú, egységes mozaikpadlója is előkerült. A monumentális palotakomplexum gyakran összbirodalmi események helyszíne volt: a rendszeresen idelátogató császárok törvényeket, rendeleteket hoztak falai közt. Az épület falai között tartózkodtak Nagy Konstantin (Kr. u. 306 – 337), Constans (337-350), I. Valentinianus (364 – 375), Valens (364-378) és Gratianus (367-383) császárok. A savariai helytartói palota a korszak az alig néhány megmaradt szakrális építménye mellett pannoniai keresztény időszakának egyik legfontosabb épületegyüttese. Megalapozott feltételezések szerint a savariai születésű és itt gyereskeskedő Szent Márton édesapja is a helytartói-uralkodói rezidencia védelmét ellátó elit-alakulat katonája volt.

Római kori mozaik

A restaurátori munka céljai

A legfontosabb feladat a helytartói palota uralkodói fogadótermének helyreállítása és a már restaurált mozaik visszahelyezése. A védőépület helyreállításánál fontos szempont a látogatók számára az egykori aula nagyságának érzékeltetése, minimum virtuális technikával. A második legfontosabb feladat az oktogonális épületcsoport folyamatosan pusztuló falfestményeinek leválasztása, restaurálása. A római kori falfestményeket kültéri, időjárási viszontagságainak ellenálló modern, de római hatású falfestményekkel kell helyettesíteni, hogy a vizuális élmény a látogatók számára ugyanúgy megmaradjon. Az oktogon a magyar középkor során is megőrződött, az a szombathelyi királyi, majd püspöki vár központi épülete lett.

További híreink

Régészeink tárják fel egy német város rejtélyes múltját

Régészeink tárják fel egy német város rejtélyes múltját

Gronau múltjának új fejezetét ismerhetjük meg magyar régészek jóvoltából. Különleges régészeti lelőhelyet tárnak fel magyar régészek Németországban, ami segíthet egy történelmi puzzle kirakásában. Gronau városának északi határán hamarosan kezdődik egy új fejlesztési...

Besnyő falu virtuális rekonstrukciója

Besnyő falu virtuális rekonstrukciója

A mai Ercsi határában a Duna parton, a föld alatt találhatjuk a középkori Besnyő falu maradványait. A késő középkori település elrendezése, a központi utca, a házhelyek és a jobbágytelkek a légi felvételeken jól kivehetők, mert a török korban összeomlott házhelyek...

A töki templomrom dicső korában

A töki templomrom dicső korában

Középkori hadurak rajtaütései, nyilak és lándzsák zöreje, megvert és megsebesített közemberek panaszai révén keletkezett egykori iratok jóvoltából lehetőségünk adódik bepillantást nyerni abba, hogyan nézhettek ki a tökihez hasonló falusi templomok a középkori Magyar Királyságban.