Rangos szakmai elismeréssel díjazták munkánkat!

2021.04.22

ICOMOS – díjban részesült a szögligeti Szádvár két évig tartó fejlesztési munkálata

Salisbury Szádvár

Fotó: Piószeghy Zsanett

A műemléki világnapon, vasárnap negyedik alkalommal osztotta ki az ICOMOS – a legnagyobb nemzetközi műemlékvédelmi civil szervezet – Magyar Nemzeti Bizottsága az ICOMOS – díjakat, amelyet három másik beruházás mellett a szödligeti Szádvár fejlesztési munkálatai érdemeltek ki idén. A munka a Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Kft. megbízásából a Nemzeti Várprogram részeként valósult meg azokon a területeken, amiket régészeti eszközökkel már korábban megismertek a szakemberek. A beruházáson a korábban az objektumhoz nem köthető, kihullott falazóköveket építettük vissza a várfalakba, miközben törekedtünk arra, hogy ne változzon meg az eredeti romkontúr. A cél az volt, hogy a kivitelezést követően is megmaradjon a naturalisztikus látvány, valamint az új, erősítő falszövetek jól illeszkedjenek a történeti falak struktúrájához, megőrizve ezáltal az egységes és rendezett romkép jellemvonásait, ami vonzó célpont lehet a természetbarátok és az épített örökségeket kedvelő turisták számára egyaránt.

Szögligeten található hazánk legnagyobb hegyi romvára, amely a településtől északra kanyargó Ménes-völgy fölött, 455-460 méter magasságban egy kelet-nyugati irányú mészkőhegy tetején helyezkedik el mintegy 11.000 m2 alapterületen. A várhegy relatív magassága a környező völgyektől 150-200 méter. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található – egykor határvonalnak számító – Szádvár sokat várt a megújulásra, de a 2006-ban alakult Szádvárért Baráti kör kezdeményezésére, illetve a Salisbury Régészeti Kft. szakértő csapata munkájának köszönhetően sikerült megóvni és most már megújult formában pompázik, liget erdők ölelésében.

Az 1260–1270-es években említi oklevél először a vár történetét. Ezekből derül ki az is, hogy a késő középkorban és a kora újkorban is folyamatos politikai harcok dúltak birtoklásáért. Az ispáni várat I. Károly király uralkodása elején szállta meg az Aba nemzetség, majd a Drughethek, később pedig a Bebek családé lett. 1526-tól a szádvári uradalmon a Habsburgokat és a Szapolyaiakat támogató felek is tulajdonosok voltak, majd 1567 elején került a bécsi Haditanács kezelésébe. A század második felére szinte teljesen elvesztette hadászati jelentőségét. A XVII. századtól szerepet kapott a Bocskai-felkelésben, majd Thököly Imre felső-magyarországi harcaiban. Ennek eredményeként 1686-ban döntöttek a császáriak Szádvár lerombolásáról.

Fotók: Piószeghy Zsanett

1965-ben az Országos Műemléki Felügyelőség elvégeztette ugyan a vár geodéziai felmérését, ezt azonban már nem követte helyreállítási program. Az idő vasfoga ugyan megrágta a várfalakat, de a Szádvárért Baráti Kör kitartásának köszönhetően sikerült éveken keresztül állagmegóvó, értékmentő munkálatokat végezni a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatokon keresztül, amelyekhez Gál Viktor régésztől kaptak szakmai segítséget. Ezen felül a tagok évente kétszer megtisztítják a területen és a Herman Ottó Múzeum segítségével ásatásokon is részt vesznek önkénteseik. Nagyobb átfogó régészeti munka 2008-ban kezdődhetett a területen Gál Viktor és Miskolci Melinda vezetésével. Munkájuk eredményeiről számos publikáció is született. 2014-ben elkészült egy jelentősebb történeti és elméleti rekonstrukciós kutatás, melyben a Külső vár térscennelését, egy 3D gömbpanoráma fotósorozatot készítettek, és egy ehhez kapcsolódó honlapot jelentettek meg.

A romvár szisztematikus régészeti kutatási programja is csak ekkortól, 2010-től alakult ki. A tervezett részleges helyreállítási terv, 2018-ban született meg a Nemzeti Kastély és Várprogram segítségével. A tervezés előkészítéseként 2018-ban, március és május között elkészült a teljes romvár térscennelése, illetve ez alapján a teljes rom alaprajzi felmérése, valamint a beavatkozással érintett objektumok részletes felmérési rajzai. A 2018. júniusában a Salisbury Régészeti Kft. által elindított régészeti feltárás eredményei alapján a felmérési terveket aktualizálták. A tervezést és az építéstörténeti kutatást Kelemen Bálint irányította, a KÖZTI Zrt. részéről, az ezt megelőző régészeti feltárást pedig a Herman Ottó Múzeum régésze Gál Viktor végezte. A viszonylag kis költségvetésű beruházás lényege egy biztonságos látogatói útvonal kialakítása és az ehhez tartozó falkonzerválás volt, melynek minőségére nagy hangsúlyt fektettek a kivitelezők. Mindez az olyan – különösen – veszélyeztett területekre terjedt ki, mint például az Alsó vár, Külső vár, illetve a közlekedési útvonallal érintett objektumok.

Fotó: Piószeghy Zsanett

Nem hiányozhatnak a kortárs szerkezeti elemek és kiegészítések sem az építészeti megoldások közül, ezek jól észrevehetők a vár masszív, erős karakterjegyeiben. Ennek megfelelően építették ki az Alsóvár új, esőbeállóval kombinált gyilokjáróját az elpusztult helyén. Ezekhez az újonnan épített elemekhez itatással előkezelt tölgyfát használtak. A masszívnak ható palánkok nemcsak a gyilokjáró esetében erősítik a látogatókban az erőd-jelleget, illetve a biztonságérzetet, hanem a kőtár elnyúló ácsszerkezete amellett, hogy a várban fellelt középkori faragványokat védi és bemutatja, egy másik, kevésbé látványos funkciót is kapott, hiszen a látogatókat közvetlenül tereli el a túraösvény mellett húzódó mély és veszélyes pince maradványaitól.

Az újítások mellett különösen ügyeltek a romvár természeti értékeinek megőrzésére is: azaz, hogy a várhegyen kialakult ligetes erdő fennmaradjon és ez az erős karakter továbbra is hozzájáruljon a meglévő épített örökséghez. A növényzet felmérését és a sétányok, lépcsők tervezését a minél nagyobb összhang érdekében a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. tájépítésze Németh Zita végezte.

A munkálatok során 444 méter hosszú falszakaszt konzerváltunk, védőkorlátokat építettünk ki, ezáltal biztonságos turistaösvényeket létesítve, emellett kilátópontokat is kialakítottunk. Összekötöttük továbbá az alsó és a felső várat egy 374 lépcsőfokból álló útvonallal, amely így az ország legnagyobb várbeli tereplécsője lett, és 67,6 méter szintkülönbséget tehetnek meg rajta a turisták.

Fotók: Piószeghy Zsanett

Az értékmentő munka része volt a várfalak tetején lévő lőrések konzerválása, de az egyik legizgalmasabb feladatot munkatársainknak az alsóvár kapuja adta, melynek az eredeti, megmaradt állapotban csak a felső része látszott ki a föld alól. A munkálatok során elkészült az egykori fal részleges rekonstrukciója, valamint a gyilokjáró is. A külső vár főkapuja melletti épületben feltártunk és részlegesen bemutatunk egy kívülről fűthető, 17. századi boltozatos kemencét, de a vár különlegessége a kilátóvá alakított, Szabó-ház melletti bástyában létrehozott rejtett tárolóhelyiség is. Ami pedig régészeinknek is nagy örömet szerzett, hogy a földmunkák során nem csak középkori és késő középkori leletanyag, hanem őskori, a neolit bükki kultúrához tartozó kb. 5000-6000 éves kerámiatöredékek és csiszolt kővéső is előkerültek.

A visszajelzések alapján elmondható, hogy a Salisbury Régészeti Kft. által teljes körűen menedzselt Szádvár felújítását mind a természetbarátok mind az örökségvédelmi szakemberek egyaránt pozitív példaként értékelhetik. Ezt támasztja alá az is, hogy ICOMOS-díjat kapott a projekt. A rangos elismerést az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága – mint a műemlékvédelem legnagyobb nemzetközi civil szervezetének magyar tagja a nemzetközi célkitűzésekkel összhangban folyamatosan azon fáradozik, hogy a társadalom minden tagjának és szervezetének figyelmét felhívja az építészeti és kulturális örökség valamennyi elemének folyamatos és szakszerű gondozására megőrzésük és tovább örökítésük érdekében – minden évben ICOMOS-díjjal tünteti ki az általa legjobbnak ítélt műemlék helyreállításokat.

Jó hír a természetjárók számára, hogy a várrom ugyan a határzónába esik, emiatt sokáig nem volt látogatható, azonban az utóbbi időkben az egykori határőrlaktanyát az Aggteleki Nemzeti Park üzemeltetésében turistaházzá alakították, amely ma Szalamandra-ház néven fogadja a vendégeket páratlan természeti és építészeti kincsek felfedezését kínálva mindenkinek. Ha mindez 4 keréken is megközelíthető lenne talán nem is lenne igazi az élmény, de emiatt sem kell aggódnia senkinek, hiszen a várrom személygépkocsival Szögliget irányából csak a Szalamandra házig közelíthető meg. Onnan gyalogosan lehet csak továbbmenni.

Híreink

Régészeink tárják fel egy német város rejtélyes múltját

Régészeink tárják fel egy német város rejtélyes múltját

Gronau múltjának új fejezetét ismerhetjük meg magyar régészek jóvoltából. Különleges régészeti lelőhelyet tárnak fel magyar régészek Németországban, ami segíthet egy történelmi puzzle kirakásában. Gronau városának északi határán hamarosan kezdődik egy új fejlesztési...

Besnyő falu virtuális rekonstrukciója

Besnyő falu virtuális rekonstrukciója

A mai Ercsi határában a Duna parton, a föld alatt találhatjuk a középkori Besnyő falu maradványait. A késő középkori település elrendezése, a központi utca, a házhelyek és a jobbágytelkek a légi felvételeken jól kivehetők, mert a török korban összeomlott házhelyek...

A töki templomrom dicső korában

A töki templomrom dicső korában

Középkori hadurak rajtaütései, nyilak és lándzsák zöreje, megvert és megsebesített közemberek panaszai révén keletkezett egykori iratok jóvoltából lehetőségünk adódik bepillantást nyerni abba, hogyan nézhettek ki a tökihez hasonló falusi templomok a középkori Magyar Királyságban.