Munkáink

1832-ben került földhivatali nyilvántartásba az az épület, amelynek maradványait munkatársaink tárták fel a hollandiai Meppel településen, és amely akkor kovácsműhelyként működött. Az ásatáson egy körülbelül 1930-40-es évekből származó futball cipő, továbbá kés, falcsempe, kancsófül, zománcozott agyagedény töredékek, sőt 17. századra keltezhető falmaradványok is előkerültek. Wouter …

Tovább

A hollandiai Groningen annak idején a Hanza-szövetség tagja volt, így kereskedelme révén fontos szerepet játszott az ország élelmezésében. A város központjában található Vismarkt (Halpiac) nem turista látványosság, hanem igazi, középkori hagyományokkal rendelkező piactér, jelenleg is a közösségi élet lüktető központja. Munkatársaink itt, a piactérre néző …

Tovább

Groningen város (NL) megbízásából a Sterrebo parkban kutattuk március végén geofizikai (elektromos rezisztencia tomográfia és talajradar) módszerekkel a települést annak idején délről védelmezni hivatott védműrendszer maradványait. A nagyrészt a 18. században emelt Helperlinie egy bástyákból, falakból, száraz sáncárkokból és mocsaras részekből álló hatékony védelmi vonal …

Tovább

  Fotó: Annette Dülme Forrás: Funke Medien NRW Befejeztük a Marsberg-Westheim területén végzett régészeti feltárásunkat Németországban. A városházán régészeink és az illetékes örökségvédelmi szakemberek ismertették a feltárás eredményeit és mutattak be számos izgalmas tárgyat az előkerült gazdag leletanyagból, köztük fém ékszereket, csontfésűt, 2. századi edénytöredékeket, …

Tovább

A dél-hollandiai tartományi régészeti raktár (Provinciaal Archeologisch Depot Zuid-Holland) megbízásából restaruráltunk egy olyan kardot, melyre egy önkéntes még az 1980-as években bukkant a 13. században épült Teylingen kastélyt körülvevő várárok kutatása közben. A méltán híres “teylingeni kard” a helyi osztályozás szerint az ún. Oakeshott XVIa típusú …

Tovább

Az észak-rajna wesztfáliai Maersbergben 3,5 hektár, beépítésre kerülő területen végzünk régészeti feltárást. A 4. századtól a 16. századig terjedően leltünk településmaradványokra. Kiemelkedő jelentőségű egy terra sigillata edénytöredék, mely késő római leletre Dél-Vesztfáliában eddig még nem került elő. A kerámiaedény nagy utat tett meg a mai …

Tovább

A Balatonszentgyörgy – Kocsmaházi dűlő IV. régészeti lelőhelyen 2017.05.24-07.14. között 21888 m² területen teljes felületű megelőző feltárást végeztünk. Régészeti leleteket 20804 m²-en találtunk. A terület a Kis-Balaton környékére jellemző domborzati viszonyokkal rendelkezik. A talajtan kettős képet mutat. A lelőhely északi részén jégkori agyagra vastag, sötétszínű …

Tovább

A Monor-Berek lelőhelyen végzett megelőző régészeti feltárás során a bronzkor korai és kései fázisából kerültek elő leletek, illetve III. és IV. századi szarmata telepjelenségeket, és egy szarmata kori temetőrészletet azonosítottunk. A temetőrészlettől Ny-DNy-ra előbb egy árokrendszer, majd egy, leginkább gödrökből álló teleprészlet található. A telep …

Tovább

Kutatóink egy csoportja városi feltárást végzett a közelmúltban Bécs közelében, ennek során Schwechatban megtaláltuk a 3-4. századi római lovassági tábor falát. Mivel már egy évszázada volt itt régészeti kutatás (utoljára 1910. és 1927. között dolgoztak ezen a területen osztrák tudósok), szakembereinknek több szempontból is óriási …

Tovább

Az M35 autópálya (II. ütem) 481. sz. főút – Berettyóújfalu közötti szakasz elnevezésű útberuházás (projekt kód: A035.04.) által érintett régészeti lelőhelyek területének teljes felületű, szükséges régészeti kutatása. Az M35-ös autópálya építési munkálatai tették szükségessé a teljes felületű régészti feltárási munka végrehajtását a Derecske, Nagymező-dűlő nevű …

Tovább

2016. augusztus 29. és 2016. szeptember 14. között lett meg az engedély a területrendezéshez az M35 gyorsforgalmi út Debrecen – Berettyóújfalu közötti szakasz és a Debreceni Nemzetközi Repülőteret az M35 autópályába bekötő út (Debrecen déli elkerülő út) A 035.04. III. ütem (49+050 – 69+250) projekthez …

Tovább

2016 decemberében az “M35 autópálya (II. ütem) 481. sz. főút – Berettyóújfalu közötti szakasz” elnevezésű útberuházás által érintett lelőhelyek területének teljes felületű régészeti feltárását végeztük el. A lelőhelyen a kutatómunkát a terület délnyugati végétől kezdtük el, és fokozatosan haladtunk kelet felé. A lelőhely délnyugati területén …

Tovább

2017 márciusában a Mernye-Mernyeszentmiklós Dél lelőhelyen a hátramaradt, talajvíz által súlyosan nem érintett, területet feltártuk. Az ásatás területének nyugati részén középkori objektumok kerültek elő, valamint a déli részen egy magányos germán sír. A keleti oldalon neolit és középkori objektumokat tártunk fel.  

Nyíradony – Aradványpuszta (81601) régészeti lelőhelyen, a 471. számú főút fejlesztése projekthez kapcsolódó régészeti megfigyelés közbeni bontómunkát végeztünk 2016.06.22-2016.07.01 között. Ennek során összesen 734 m² nagyságú területet tártunk fel, melyből 367 m2-en találtunk régészeti szempontból értékes régészeti leleteket. A lelőhely Nyíradony – Tamásipuszta és Nyíradony …

Tovább

A Pásztó-P 21.1 (48301) régészeti lelőhelyen a 21. sz. főút négynyomúsítása projekthez kapcsolódva régészeti megfigyelés közbeni bontómunkát végeztünk 2016.07.05-25. között. A feltárt terület: 2946 m² nagyságú volt, ebből 2531 m2 –en kellett leletfeltárást végezni. A lelőhely a Nyugati-Mátra lábánál, Pásztó várostól délre, a régészeti feltárás …

Tovább

Nyíradony – Barnácz-tanya Nyíradony – Barnácz-tanya lelőhelyen a 471. sz. főút Hajdúsámson- megyehatár közötti beruházáshoz kapcsolódóan cégünk megkapta az engedélyt a területrendezéshez 2016. június 29 – 2016. július 07. között. A munka során 2765 m² nagyságú területet kutattunk át, melyből 1625 m2-en kellett régészeti jelenségeket …

Tovább

A Debrecen–205–Bellegelő, Miklósi-tanya nevű régészeti lelőhelytől nyugatra eső területeken a 481. számú főút építéséhez kapcsolódó régészeti megfigyelés közbeni bontómunkát 2016. szeptember 24. és 2016. szeptember 28. között végezték el cégünk munkatársai. Az átvizsgált 7.329 m2 nagyságú területből 2.631 m2-en találtunk régészeti leleteket. A régészeti lelőhely …

Tovább

Az M0-M4 gyorsforgalmi út Albertirsa és Cegléd közötti szakaszán, Albertirsa Tokajka-dűlő régészeti lelőhelyen 2016.09.12-2016.11.08. között végeztünk próbafeltárást. A 22155 m2 humuszolt felületből 19176 m2 nagyságú rész tartalmazott régészeti leleteket. A hullámos, szél által formált homokdombok között fekvő terület Albertirsa határában, a településtől északra található. A …

Tovább

A debreceni Balogh-tanya     A Debrecen-203. Bellegelő, Balogh-tanya nevű régészeti lelőhelyen a 481. számú főút építéséhez kapcsolódó régészeti megfigyelés közbeni bontómunkát 2016. október 15. és 2016. október 25. között végeztük el, melynek során 1.154 m2 nagyságú területet vizsgáltunk át. A szükséges régészeti kutatást 1.147 …

Tovább

SZARMATA ROMOKRA ÉPÜLT ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉS PILISEN     Régészeink az M0-M4 autópálya Cegléd-Pilis szakaszán 2017 február-márciusában a zord időjárási körülményekkel küszködve megelőző régészeti feltárást végeztek, melynek során egy szarmata telep és egy 12. századi település maradványait tárták fel.   Mivel az Árpád-kori és a szarmata …

Tovább