Közel egyméteres mamutagyart találtunk egy mélygarázs építésénél

Nem várt leletre bukkantak munkatársaink egy a Ferenczy Múzeumi Centrum megbízásából végzett megelőző régészeti feltáráson. A közel ezer négyzetméteren elvégzett munkálatok során bronzkori kerámiatöredékeket, illetve legalább két, neolitikumra visszavezethető, cölöpszerkezetes házat találtunk. Az erősen bolygatott területen azonban egy meglehetősen szokatlan lelet is előkerült: egy mamutagyar.

Váctól északra, a Duna bal oldalán található Kőhíd utcában, a Buki-szigettől nem messze végeztek hivatalos régészeti feltárást munkatársaink. A hamarosan itt épülő ingatlanhoz mélygarázs is tartozik majd. Az ilyen típusú munkálatokhoz hivatalból rendelik el a régészeti szakfelügyeletet és feltárást. Egy közel ezer négyzetméteres területet vizsgáltak át kollégáink különböző módszerekkel, ami körülbelül egy hetet vett igénybe. Miután a mélygarázst mintegy kétméteres mélységbe kívánják építeni, így ebben a mélységben zajlott a régészeti feltárás.

„A felsőbb talajrétegek eltávolítása körülbelül két méteren zajlott. A feltárt szinten többségében a neolitikumra jellemző tárgyakat találtunk, de egy-két bronzkori kerámia töredéke is felszínre került. A neolitium korszakának szintjén két cölöpszerkezetes ház rejtőzött, a hozzátartozó tároló- és anyagnyerő gödörrel. A cölöpszerkezetes, felmenőfalú házakat agyaggal tapasztották ki. Az egyik nagyméretű gödörben egy tűzrakóhely maradványait is megtaláltuk, illetve szórványosan emberi maradványokat is felfedeztünk itt. Ez talán azért kerülhetett ide, mert télvíz idején temették el, és könnyebb volt a gödörbe temetni, mint a fagyott földet frissen megásni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a terület erősen bolygatott volt, valamikor az 1900-as évek után dúlhatták fel.” – mondta Fajka Szilárd.

Nem ez azonban a legizgalmasabb lelet a területen. A neolit kori szinten ugyanis teljesen véletlenül egy mamutagyarba botlottak a régészek.

„Egy mamutagyar felfedezése viszonylag ritka leletnek számít, főként egy neolitikus rétegben. Hiába kerestük az ezt megelőző korszakra, a paleolitikumra utaló nyomokat, nem találtunk. Az erős bolygatottság miatt nem tudjuk, hogy a mamutagyar hogyan kerülhetett ide. Izgalmas kérdés lehet, hogy vajon a neolitikumban élők vitték oda vagy a folyó hordalékával került a felfedezési helyszínre. Egyelőre csak feltételezéseink vannak, de akár az újkori bolygatás során is ide kerülhetett” – mutatott rá Fajka Szilárd.

Ahhoz, hogy a mamutagyart egyben tartsák, a szakemberek folyton locsolták és a védelem érdekében betemették: aknaszerűen körbeásták, a lehetőségekhez mérten megtisztították a földtől, majd egy pléhlemezt tettek alá, lefóliázták, és így sikerült a földről egyben felvenni. A körülbelül 80 centiméteres agyar most a Salisbury Régészeti Kft. műhelyébe került, remélhetőleg a Természettudományi Múzeumban fogják tovább vizsgálni. Ezt követően a szentendrei Ferenczy Múzeumban helyezik majd el.

A legközelebbi, ehhez hasonló mamutleletet Budapesten, a mai Mammut áruház területén találták a régészek, ahol egy csontváz, egy koponya és egy mamutagyar hevert a föld mélyén. Az elefántfélék családjába tartozó mamutok mintegy 200 ezer évvel ezelőtt kezdtek elterjedni Eurázsiában. Az agyarai módosult szemfogak voltak, amelyeknek többek között az élelem kiásásában, a hímek közti vetélkedésben, illetve a ragadozók elleni védelemben lehetett szerepük. Kihalásukért a gyorsan változó klíma tehető a felelőssé, de az ember általi túlvadászatnak is szerepe lehetett az eltűnésükben.