Kincseket rejtettek a bolygatatlan avar kori sírok
Egy késő avar kori temetkezés nyomaira bukkantunk a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. megbízásából végzett feltáráson a Nagykőrös–Kovács-tanya régészeti lelőhelyen. Az M44-es autóút nyomvonalának régészeti mentesítéséhez kapcsolódó teljes felületű megelőző feltárást a Ferenczy Múzeumi Centrummal közösen végeztük. Az avar kori sírok a korszakban általános sírrabláshoz képest néhány kivételtől eltekintve bolygatatlannak bizonyultak, ráadásul feltűnő a férfisírok leletgazdasága.
A lelőhely a településtől mintegy 3,5 kilométerre délkeletre, a Csongrádi úttól keletre, a megyehatár közelében helyezkedik el. Az elvégzett próbafeltárás során két, egyenként 100 méter hosszú és 2 méter széles kutatóárkot nyitottunk meg, amelyekben összesen 14 régészeti jelenséget dokumentáltunk.
A kijelölt terület nyugati szélén 145 stratigráfiai (rétegtani) egységet tudtunk megfigyelni egy 5125 négyzetméteres részen:
- ezek közül 31 a késő népvándorláskori temetőrészlet sírja,
- 1 az egyik sírt keretező árok,
- 113 pedig datáló leletanyag nélküli telepjelenség, amelyek a próba során már megismert telephez köthetők.
Az avar kori, egymástól körülbelül nyolc-tíz méterre elhelyezkedő, keletnyugati és északnyugati-délkeleti tájolású sírok a korszakban általános sírrabláshoz képest néhány kivételtől eltekintve bolygatatlannak bizonyultak.
„A feltárt sírok között feltűnő a férfisírok leletgazdasága, számos veretes öves sír mellett feltártunk három külön is kiemelkedő sírt. Az egyik bolygatatlan férfi sírjában egy felajzott reflexíj is feküdt, amelyet a temetés sorána bal válltól a lábszárakig fektettek az elhunytra. A szintén a támadó fegyverzethez tartozó nyílhegyek egy kötegben rejtőztek a bal alkarja mellett. A lábak csontjai között a korszakban nagy értéket képviselő, és ezzel szoros összefüggésben a régészeti leletanyagban viszonylag ritkának mondható, lemezpáncél sírba helyezett töredékei kerültek elő. Hasonlóképpen jelentősnek mondható egy másik temetkezés is, amelyben szintén egy bolygatatlan férfi váz feküdt: a deréktájon elhelyezkedő övveretek és a medencelapáton feltárt nyílhegyek mellett az ezüstszerelékes hüvelyében elhelyezett szablyáját az elhunyt bal oldalára fektették. A minden bizonnyal a közösség előkelő tagjának számító, rangjelző melléklettel túlvilági útra indított személy a teljes avar társadalomban is számottevő személy lehetett. Egy másik sírban eltemetett, veretes övvel rendelkező elhunyt férfi szitén felajzott állapotú reflexíját a jobb vállától a jobb lábfejéig fektették. Az íjhoz tartozó nyílhegyeket a bal felkar mellé egy díszített, faragott csontlemezzel záródó, vaspántokkal merevített nyíltartó tegezbe helyezték” – mondta Farkas Zoltán, az ásatás vezetője.
Szakembereinknek a Kárpát-medencei talajviszonyok között nehezen megfigyelhető szervesanyagok meglétét több esetben megfigyelték. A számos íjászsírban feltárt nyílhegyek tövén több helyen tudtunk famaradványokat, illetve a veretes övek egyes övvereteire korrodálva bőrmaradványokat is megmenteni. Ezek a restaurátori munkának köszönhetően fontos információkkal szolgálhatnak majd a régészeti eszközökkel alig-alig kutatható tárgytípusoknak a vizsgálatához.
Az ásatás befejezése után a területet visszaadtuk a beruházónak, ahol megkezdődhetett a kivitelezés következő szakasza. A leletanyagot az elsődleges feldolgozás után a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban helyezik majd el.
Híreink
Átfogó, integrált rendszerben működő, EIM – kiterjesztett információs térmodellezés szolgáltatási technológiájának kifejlesztése
Kattintson a részletekért!
Ötszáz éves időutazás: így nézhettek ki a török hódítás előtti Magyar Királyság vidéki települései
Soha nem látott módon láthatjuk újra az ötszáz évvel ezelőtti magyar vidéket.
Magyar régészek tettek felfedezéseket Romulus és Remus városában
Gabii az ókori Róma keletre fekvő testvérvárosaként méltán híres az évezredes régészeti maradványairól.