Kincseket rejtettek a bolygatatlan avar kori sírok

Egy késő avar kori temetkezés nyomaira bukkantunk a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. megbízásából végzett feltáráson a Nagykőrös–Kovács-tanya régészeti lelőhelyen. Az M44-es autóút nyomvonalának régészeti mentesítéséhez kapcsolódó teljes felületű megelőző feltárást a Ferenczy Múzeumi Centrummal közösen végeztük. Az avar kori sírok a korszakban általános sírrabláshoz képest néhány kivételtől eltekintve bolygatatlannak bizonyultak, ráadásul feltűnő a férfisírok leletgazdasága.

A lelőhely a településtől mintegy 3,5 kilométerre délkeletre, a Csongrádi úttól keletre, a megyehatár közelében helyezkedik el. Az elvégzett próbafeltárás során két, egyenként 100 méter hosszú és 2 méter széles kutatóárkot nyitottunk meg, amelyekben összesen 14 régészeti jelenséget dokumentáltunk. 

A kijelölt terület nyugati szélén 145 stratigráfiai (rétegtani) egységet tudtunk megfigyelni egy 5125 négyzetméteres részen:

• ezek közül 31 a késő népvándorláskori temetőrészlet sírja,
• 1 az egyik sírt keretező árok,
• 113 pedig datáló leletanyag nélküli telepjelenség, amelyek a próba során már megismert telephez köthetők.

Az avar kori, egymástól körülbelül nyolc-tíz méterre elhelyezkedő, keletnyugati és északnyugati-délkeleti tájolású sírok a korszakban általános sírrabláshoz képest néhány kivételtől eltekintve bolygatatlannak bizonyultak.

„A feltárt sírok között feltűnő a férfisírok leletgazdasága, számos veretes öves sír mellett feltártunk három külön is kiemelkedő sírt. Az egyik bolygatatlan férfi sírjában egy felajzott reflexíj is feküdt, amelyet a temetés sorána bal válltól a lábszárakig fektettek az elhunytra. A szintén a támadó fegyverzethez tartozó nyílhegyek egy kötegben rejtőztek a bal alkarja mellett. A lábak csontjai között a korszakban nagy értéket képviselő, és ezzel szoros összefüggésben a régészeti leletanyagban viszonylag ritkának mondható, lemezpáncél sírba helyezett töredékei kerültek elő. Hasonlóképpen jelentősnek mondható egy másik temetkezés is, amelyben szintén egy bolygatatlan férfi váz feküdt: a deréktájon elhelyezkedő övveretek és a medencelapáton feltárt nyílhegyek mellett az ezüstszerelékes hüvelyében elhelyezett szablyáját az elhunyt bal oldalára fektették. A minden bizonnyal a közösség előkelő tagjának számító, rangjelző melléklettel túlvilági útra indított személy a teljes avar társadalomban is számottevő személy lehetett. Egy másik sírban eltemetett, veretes övvel rendelkező elhunyt férfi szitén felajzott állapotú reflexíját a jobb vállától a jobb lábfejéig fektették. Az íjhoz tartozó nyílhegyeket a bal felkar mellé egy díszített, faragott csontlemezzel záródó, vaspántokkal merevített nyíltartó tegezbe helyezték” – mondta Farkas Zoltán, az ásatás vezetője.

Szakembereinknek a Kárpát-medencei talajviszonyok között nehezen megfigyelhető szervesanyagok meglétét több esetben megfigyelték. A számos íjászsírban feltárt nyílhegyek tövén több helyen tudtunk famaradványokat, illetve a veretes övek egyes övvereteire korrodálva bőrmaradványokat is megmenteni. Ezek a restaurátori munkának köszönhetően fontos információkkal szolgálhatnak majd a régészeti eszközökkel alig-alig kutatható tárgytípusoknak a vizsgálatához.

Az ásatás befejezése után a területet visszaadtuk a beruházónak, ahol megkezdődhetett a kivitelezés következő szakasza. A leletanyagot az elsődleges feldolgozás után a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban helyezik majd el.