Egyedi leletekre bukkantak a magyar régészek Ausztriában

márc 22, 2021

Különleges és ritka leleteket találtunk Alsó-Ausztriában. Az utolsó glaciális maximum időszaka előtt, a körülbelül 15-16 ezer évvel ezelőtt használt felső paleolit vadásztelepen egy mamut feldolgozásának a fázisait követhettük végig, miközben újabb részleteket tártunk fel az aurignaci kultúra, a fiatalabb őskőkorszakban élt ember korai szakaszának egy telepén az első Homo sapiens vadászokról. Cégünk, a Salisbury Kft. egyetlen magyar pályázóként indult a feltárási munkákra irányuló osztrák közbeszerzésen, amelyen sikerrel szerepelt.

Egy mamut feldarabolt maradványai kerültek elő

Miközben az osztrák A5-ös autópálya építését megelőző feltárást végeztük Drasenhofen határában, a Tännau nevű határrészben egy fiatal mamut feldarabolt vázának maradványait is megtaláltuk. A munkálatok még 2017 nyarán kezdődtek, amikor a régészeti feltárásokra specializálódott cégünk egyetlen magyar pályázóként indult a feltárási munkákra irányuló osztrák közbeszerzésen, amelyen sikerrel szerepelt. A közel húsz fős csapatunk az addig elvégzett feltárás során előkerült leltekből már sejtette, hogy egy felső paleolit vadásztelep húsfeldolgozásának maradványai bújhatnak meg a föld alatt. Előkerült ugyanis egy penge alapú kőeszköz, amivel őseink valószínűleg állatokat dolgoztak fel.

„A legunikálisabb leletnek azonban egy körülbelül négy-öt éves mamut feldarabolt vázának részletei számítanak. A csontok elhelyezkedéséből és a rajtuk lévő sérülések alapján a korabeli húsfeldolgozás menetét is meg tudtuk határozni, ami egyedülálló” – mutatott rá ásatásvezető régész.

 Megállapítottuk azt is, hogy a területen az utolsó glaciális maximum időszaka előtt, valamikor 15-16 ezer évvel ezelőtt élő emberek a levadászott állatot először nagyobb darabokra darabolták fel, majd a telepre csak a húsban gazdag töredékeket vitték be. Az itt hagyott csontokat, a koponya és a hozzá tartozó nyaki csigolyákat, az állkapcsot, az agyarakat, valamint az egyik combcsont töredékét teljesen húsmentesítették. A hosszúcsontokat az ízületi végződésüknél vágták el annak érdekében, hogy a benne lévő gazdag fehérjeforrásnak számító velőhöz hozzáférjenek. Az ausztriai leletek arra utalnak, hogy a koponyával is hasonló módon jártak el: felfordították, majd a koponya alsó részét egy nagyobb ütőkővel felhasogatták és kinyitották, hogy ezáltal hozzáférjenek az agyvelőhöz. Ezt a mozzanatot jól mutatja a kinyitott koponyaalap mellett megtalált nagy mennyiségű néhány milliméteres nagyságú kvarc kőszilánk, amely az ütőkőből pattanhatott le.

Az első Homo sapiens vadászok nyomaira bukkantunk

Alsó-Ausztria egyik legkevésbe ismert és feltárt őstörténeti periódusa is életre kelt a 2020. tavaszán kezdődött ásatáson. Régészeink magasfeszültségű áramkábelek tartóoszlopainak alapjánál végeztek megelőző feltárást, ahol meglepődtek, amikor paleolit vadászok nyomaira bukkantak. Ennek a korszaknak a leletei viszonylag ritkák Ausztriában, ami hangsúlyozza a hely és a leletek fontosságát.

„Az aurignaci kultúra korai szakaszának egy telepe került itt elő, ami a fiatalabb őskőkorszakban élt ember korai szakaszáról tanúskodik. A feltárt leletek a felső- paleolitikum vadászainak mindennapjairól mesélnek, de a régió első Homo sapiens vadászainak megjelenésének nyomait is őrzik” – magyarázta Hoffmann József régész, a Salisbury Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

Hozzátette: a lelőhely nagyban hozzájárul és kiegészíti a tudomány korai homosapiens populációjának vándrolásával kapcsolatos ismereteit.

A feltárt terület egyik másik szakaszán egy langobárd temető, a germán népek közé tartozó népcsoport egy sírját találtuk meg. Az innen előkerült csontok antropológiai vizsgálata jelenleg is zajlik, ám az első megállapítások alapján úgy gondoljuk, hogy egy 22-23 éves nő csontvázát találhattuk meg. És bár a 2020-ban megkezdett ásatásokon előkerült telepek feltárása már véget ért, de a leletek tudományos feldolgozása még folyamatban van.

Speciális ismeretek szükségesek a paleolit kutatáshoz

A közelmúltban elindult egy osztrák kutatás, amelynek célja összegyűjteni és feldolgozni a paleolit korszakhoz kapcsolódó lelőhelyeket, terepbejárásokat, leleteket, szórványleleteket Alsó-Ausztria területén. Ebben a projektben a cégünk által feltárt paleolit lelőhelyek is fontos szerepet fognak játszani. A több évig tartó kutatás eredménye várhatóan egy nemzetközi szinten is hiánypótló monográfia lesz.

„A paleolit kutatás Magyarországon sokkal erősebb lábakon áll, mint Ausztriában. A lelőhelyeket gyakran a leletek igen szelektív megőrzése jellemzi, ezért a terület kutatásához és a leletek dokumentálásához speciális ismeretek szükségesek” – hangsúlyozta Hoffmann József.

Hazánkhoz képest Ausztriában a régészeti törvények is egészen mások, ahol a régészeti leletek nem kerülnek automatikusan az állam tulajdonába. A szomszéd országban a múzeumoknak és a műemlékvédelemnek nincs joga a magánszemélyek által megtalált leleteket a múzeumba vagy az Örökségvédelmi Hivatalba (BDA – Bundesdenkmalamt) szállítani. Az osztrák műemlékvédelmi törvény emellett előírja azt is, hogy a leleteket a hivatal kérésére a kutatás számára rendelkezésre kell bocsátani és a régészeti leletek állagmegóvásáról a tulajdonosnak kell gondoskodni. Az ausztriai régészeti kutatás területének a tulajdonosa és az ásató ugyanazon a mértékben, tehát fele-fele arányban osztozik a leleteken. A legtöbb esetben azonban ezekre nem tartanak igényt, ezért vagy a tartományi múzeumba, vagy az adott településen található muzeális intézményhez, illetve a műemlékvédelemhez kerülnek.

Cégünk, a Salisbury Kft. a közelmúltban megnyerte az osztrák S4-s autópálya egy szakaszának megelőző feltárási munkáit is. Néhány hónappal ezelőtt meg is kezdtük a munkálatokat, és eddig több nagy település nyomaira bukkantunk, amelyek különböző korszakokból származnak, a neolitikumtól egészen a középkorig.

További sajtómegjelenések

Átadták az ICOMOS-díjat elnyert szögligeti Szádvárat

Átadták az ICOMOS-díjat elnyert szögligeti Szádvárat

Pünkösd vasárnap adták át a Nemzeti Kastély- és Várprogramban megújult szögligeti Szádvár fejlesztését. Az ICOMOS-díjjal kitüntetett munkálatok a Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Kft. megbízásából kezdődhettek meg, a helyi Szádvárért Baráti Kör...

Rangos szakmai elismeréssel díjazták munkánkat!

Rangos szakmai elismeréssel díjazták munkánkat!

ICOMOS - díjban részesült a szögligeti Szádvár két évig tartó fejlesztési munkálataA műemléki világnapon, vasárnap negyedik alkalommal osztotta ki az ICOMOS - a legnagyobb nemzetközi műemlékvédelmi civil szervezet - Magyar Nemzeti Bizottsága az ICOMOS - díjakat,...

Megmentik Magyarország legnagyobb római kori mozaikját

Megmentik Magyarország legnagyobb római kori mozaikját

Közel kétezer éves padlómozaikot restauráltunk, amin egykor római császárok lépdeltek.Magyarország legnagyobb, összefüggő római kori mozaikja a 4. században a Savariában (mai nevén Szombathelyen) emelt helytartói palota padlózatát díszítette és legalább négy római...