Debrecen, Nagy-mező-dűlő

2016. augusztus 29. és 2016. szeptember 14. között lett meg az engedély a területrendezéshez az M35 gyorsforgalmi út Debrecen – Berettyóújfalu közötti szakasz és a Debreceni Nemzetközi Repülőteret az M35 autópályába bekötő út (Debrecen déli elkerülő út) A 035.04. III. ütem (49+050 – 69+250) projekthez kapcsolódó régészeti megfigyelés közbeni bontómunkához.

Ennek során 2722 m² nagyságú területet tártunk fel, ebből mintegy 1987 m2 területen találtunk régészeti szempontból fontos leletanyagot.

A régészeti lelőhely Debrecentől délnyugatra, egy magasabban fekvő kisdombon helyezkedik el. A lelőhelyet 2008-ban Dani János azonosította terepbejárás során. A területen 2011-ben Bocsi Zsófia, Dani János és 2013-ban Laczi Orsolya terepbejárást, 2015-ben pedig Mesterházy Gábor geofizikai mérést végzett. Az említett tevékenységek eredményeként őskori, középső vaskori (szkíta), római császárkori (szarmata) és kora újkori településeket azonosítottak.

Az ásatás során összesen 14 régészeti objektumot tártunk fel, melyek a vaskorra keltezhetőek. Zömük kerek gödör, melyek a lelőhely középső és nyugati felén kerültek feltárásra. A próbafeltárás során a kutatóárokban megfigyelt objektumokhoz jellegükben hasonló, azokkal megegyező gödrök kerültek régészeti feltárásra a megfigyelés közbeni bontómunka során is. Újabb korszakra datálható jelenséget nem tudtunk dokumentálni, mindössze a vaskorra keltezhető gödröket.

Megállapítható, hogy a régészeti megfigyelés közbeni bontómunka során a feltárt terület nyugati felén viszonylag sok régészeti jelenség van, amely a vaskor régészeti korszakhoz köthető, ez a terület a vaskor régészeti korszakban a régészeti lelőhely keleti széle volt, annak központi területei a nyomvonaltól nyugatra húzódtak.

A lelőhelytől északra és délre fekvő területen a kivitelezés közbeni régészeti megfigyelés indokolt, mivel északi, déli, illetve nyugati irányban nem meghatározható annak pontos kiterjedése.

A feltárás munkatársai: Berta Norbert és Kocsis-Buruzs Gábor régészek, továbbá Kövics Milán és Nagy Márton technikusok.

A geodéziai méréseket a Salisbury Kft. végezte.

A régészeti leletek az elsődleges feldolgozás alatt a Salisbury Kft. törökbálinti restaurátorműhelyében várják rekonstrukciójukat. Az elsődleges feldolgozás után a debreceni Déri Múzeumban kerül végleges elhelyezésre a leletanyag.

Comments are closed