Debrecen, Balogh-tanya

A debreceni Balogh-tanya

 

 

A Debrecen-203. Bellegelő, Balogh-tanya nevű régészeti lelőhelyen a 481. számú főút építéséhez kapcsolódó régészeti megfigyelés közbeni bontómunkát 2016. október 15. és 2016. október 25. között végeztük el, melynek során 1.154 m2 nagyságú területet vizsgáltunk át. A szükséges régészeti kutatást 1.147 m2-en végeztük el.

 

A lelőhely, melyet 2005-ben Aranyos Annamária és Bálint Marianna azonosított, Debrecentől délre, a Kondoros nevű csatorna (régi folyó) mellett, attól közvetlenül keletre, egy észak-déli irányú magaslaton helyezkedik el. 2008-ban Dani János, 2010-ben Bocsi Zsófia, 2013-ban Laczi Orsolya terepbejárást, 2015-ben Mesterházy Gábor geofizikai méréseket, D. Szabó László próbafeltárást, azután teljes felületű feltárást végzett. 2016-ban Deák Rita geofizikai méréseket, Mester Péter pedig teljes felületű régészeti feltárást végzett itt.  Az említett tevékenységek során a kutatók neolit, bronzkori, szarmata, késő avar és késő középkori települések nyomait találták meg.

 

Bár a régészeti lelőhelyen korábban már történt próbafeltárás és teljes felületű régészeti feltárás, az eddig meglévő földutat csak most tudták áthelyezni, így lehetőség nyílt a területet megvizsgálnunk régészeti megfigyelés és eközbeni bontómunka során.

 

A területen harmincöt objektumot tártunk fel, amelyekben négy korszak elemeit sikerült megfigyelnünk. Az objektumok a jelenlegi felszíntől mérve 20-60 cm között jelentkeztek a fekete humusz alatt lévő sárga agyagos, de állatjáratokkal átszőtt altalajban, amelyek közepesen mélyek voltak.

 

Öt, nagyobbrészt méhkas alakú gödröt a római császárkorra (szarmata), míg szintén öt, sekély, de nagyobb kiterjedésű gödröt a középső neolitikum (AVK) időszakára datáltunk. Tizennyolc objektumot (egy platnis-kemencés épületet, egy kutat és tizenhat többnyire sekély, közepes méretű gödröt) a középső bronzkorra (Gyulavarsánd-kultúra) lehet keltezni. Az egyik ilyen gödörből öt fiatal malac egymás mellé helyezett vázának töredéke került elő. A feltárás során sírokat nem találtunk.

 

Ez a terület több korszakban is a régészeti lelőhely központi része volt.

 

A feltárás munkatársai Farkas Zoltán régész, valamint Szabó Mariann és Ortutai Róbert régésztechnikusok voltak. A geodéziai felmérést a Salisbury Régészeti Kft. végezte el.

 

A régészeti leletek az elsődleges feldolgozás alatt a Salisbury Régészeti Kft. Restaurátor Műhelyében kerülnek tárolásra, ezután a debreceni Déri Múzeumban kerülnek végleges elhelyezésre.

 

 

Comments are closed