Albertirsa

Az M0-M4 gyorsforgalmi út Albertirsa és Cegléd közötti szakaszán, Albertirsa Tokajka-dűlő régészeti lelőhelyen 2016.09.12-2016.11.08. között végeztünk próbafeltárást. A 22155 m2 humuszolt felületből 19176 m2 nagyságú rész tartalmazott régészeti leleteket.

A hullámos, szél által formált homokdombok között fekvő terület Albertirsa határában, a településtől északra található. A lelőhely egy régebben gyümölcsfákkal ültetett, kelet-nyugati irányba elnyúló homokdomb déli lejtőjén helyezkedik el. A régészeti feltárás során 326 objektumhoz kapcsolva 378 stratigráfiai egységet különítettünk el. A régészeti feltárás területének további részén újabb szarmata telepjelenségeket figyeltünk meg .A feltárt objektumok közül a legkorábbi egy Makó kultúrához kapcsolható nagyméretű szabálytalan gödör. A terület további részén III. és IV. századi szarmata telepjelenségeket és egy III. századi temetőrészletet azonosítottunk.

Sikerült időrendben is elkülöníteni a telep egyes részeit, így világossá vált, hogy a feltárási szelvény keleti részén helyezkedik el az idősebb teleprészlet, melyet egy észak-déli, majd nyugat-keleti irányú mély árok határol. A telephez tartozó temető az ároktól nyugatra mintegy 80-100 méterre kezdődik. A IV. századi telepjelenségek a korábbi telep és a temető között, a feltárási szelvény déli határa mentén húzódnak, észak felé ráhúzódva a korábbi temetőre, melyet a sírok között talált telepjelenségek, rablógödrök jeleznek.

A III. századi teleptől nyugatra egy a telephez tartozó temető részletében mintegy húsz sír került elő. Ebből öt körárokkal volt ellátva, hármat teljes, illetve részleges állapotban egy-egy körárok keleti ívében találtunk. Egy minden bizonnyal IV. századi váz egy gödör tetején helyezkedett el. A sírok észak-déli illetve északnyugat-délkeleti tájolásúak, a bennük talált csontvázak nyújtott vázas háton fektetett pozícióban, zárt lábakkal, testre zárt karokkal feküdtek. A sírok jelentős része kifosztott, bolygatott állapotú. A sírgödrökön és környezetükben rablógödröket figyeltünk meg. A temető sírjai közül két női és egy férfisír került elő bolygatatlan állapotban. A temető leletanyagának keltezését a kisméretű, lábnál elhelyezett római import csészék, köztük egy kónikus testű, talpgyűrűs, Drag, 33. forma terra sigillata csésze és az egyik férfisírból előkerült római ezüstérem töredéke segítette. A női sírokból bronz drótfülbevalók és lapított végű vonalmintás karperecek, erős profilú vas és bronzfibulák, félbetört orsógombok mellett egy ezüsttükör került még elő. A férfi sírokban vas övcsatokat, egy lemezes bronz övcsatot, vaskéseket és egy levél alakú, borda nélküli, köpűs lándzsahegyet is találtunk.

A korábbi telepet lezáró árkon kívül a szelvény déli oldala mentén északnyugati irányban húzódik egy IV. századi telep részlete, mely jellegzetes, méhkas alakú és trapéz metszetű, jellemzően erősen rétegzett betöltésű gödrökből áll. A telepjelenségek ráhúzódnak a korai temetőre. A sírok közül tároló gödrök, egy lakóépület valamint egy műhelygödör is előkerült. A későbbi település lakói feldúlták és kifosztották a korai temetőt, ennek nyomai a sírokra és a sírok közé ásott rablógödrök. A gödrökből sötétszürke, korongolt, simított felületű, bekarcolt farkasfogmintával és bevagdosással díszített tárolóedény-töredékek, vízszintes bordásfalú, kézzel formált fazekak, valamint vékonyfalú, feketefoltos, téglavörös, korongolt kerámiatöredékek kerültek elő.

A feltárási terület további részén újabb szarmata telepjelenségeket figyeltünk meg. Középen egy négy méter széles, észak-déli irányú újkori árok húzódik, eköré gyűlt a telep következő objektumcsoportja, ami főként tároló és szemetesgödrökből illetve két kerámiaégető műhelyből állt. A szelvény északi részén egy oszlopszerkezetes, 3×4 méteres, félig földbemélyített ház került elő. Ebből arra következtettünk, hogy a település magja a feltárási területtől északra, a domb tetején helyezkedett el. A gödrökből a tipikus szarmata kerámia mellett bepecsételt díszű, sötétszürke illetve vörös színű kerámia is előkerült, valamint több érem is, amelyek a kormeghatározást segítik.

Egy árkokkal szabdalt rész, illetve egy nagyon sűrű gödörhálózat és két újabb árok közelében a trapéz vagy méhkasos metszetű tároló és szemetesgödrök mellett két újabb kerámiaégető műhelyt sikerült azonosítani, és egy füstölő-, szárítógödröt. Ez a teleprészlet szintén egy egykori szarmata telep pereme volt. A gödrökből nagymennyiségű III-IV. századi leletanyagot emeltünk ki. A feltárási szelvény végén két kifutó árkot figyeltünk meg, ezért két darab, két méter széles és tíz méter hosszú próbaszelvényt nyitottunk. Az északi próbaárokból a már korábban megfigyelt árok folytatása mellett egy újabb észak-déli irányú keskeny árok, és egy körárkos szarmata női sír került elő.

A lelőhely feltáratlan része a próbaszelvényektől észak-északkeleti irányba, a homokdomb teteje felé húzódhat. A feltárt telepjelenségek között feltűnően kevés a lakóépület. Ez, valamint a nyugati rész sűrű gödörhálózata is arra utal, hogy a telep kevéssé lakott, külső peremét találtuk meg.  A III. századi temető is északi irányba folytatódhat. A második szondában előkerült sír pedig túl távol fekszik a korábban feltártaktól, ezért feltehetőleg egy másik temetőhöz illetve sírcsoporthoz tartozhat.

A lelőhely területén a projekt megvalósítása megkezdődött.  A régészeti leletek az elsődleges feldolgozás alatt a Salisbury Kft.-nél kerülnek tárolásra. A leletanyag az elsődleges feldolgozás után a Pestmegyei Múzeumok Igazgatóságánál kerül végleges elhelyezésre.

A feltárás munkatársai: Farkas Zoltán, Fűköh Dániel, Pál Róbert régészek, illetve Erdei Tamás, Lónárt Adrienn és Márkus Balázs technikusok voltak.

A geodéziai felmérést a Salisbury Kft. végezte el.

Comments are closed