A töki templomrom dicső korában

2023.11.10

Salisbury Páty

Középkori hadurak rajtaütései, nyilak és lándzsák zöreje, megvert és megsebesített közemberek panaszai révén keletkezett egykori iratok jóvoltából lehetőségünk adódik bepillantást nyerni abba, hogyan nézhettek ki a tökihez hasonló falusi templomok a középkori Magyar Királyságban.

A töki templomrom már a hazai műemlékvédelem születésével egyidőben felkeltette a szakmai közönség figyelmét, és szerepel a dualizmus idején, valamint a századelőn készült műemléki összeírásokban is. A közelmúltból a 2000-ben Fülöp András és csapata által elvégzett történeti falkutatás és feltárás, majd az azt követő részleges visszaállítás és fal- konzerválás érdemel említést. Mindenki megelégedésére idén a Market Építő Zrt. ROM Vándor csapata felvállalta a folyamatosan pusztuló falazat rendbe- tételét, és az önkormányzat támogató segítségével egy kulturált, parkosított történeti bemutatóhelyet hoztak létre.

A Market Zrt.-vel együttműködve egy régészeti vállalkozás, a Salisbury Régészeti Kft. keretében mi is örömmel vettünk részt a műemlék tudományos kutatásban a rom környezetének geofizikai mágneses és radaros felmérésével. A templomrom nem volt ismeretlen szá- munkra, helyi érintettségünk miatt szá- mos műszeres és távérzékelési vizsgálatot végeztünk korábban a helyszínen, egyrészt műszereink hatékonyságát tesztelve, másrészt monitorozva a rom falainak állapotváltozását. Jelenleg egy olyan innováción dolgozunk, amely komplex vizsgálati módszereken alapulva digitális térmodellt hoz létre a műemlékekről és azok környezetéről, beleértve a nem látható, földalatti jelenségeket is.

A töki templomrom az első olyan műemlék, amelyről ez a modell részben elkészült, 3D lézer szkenneres felmérésre alapozva, magnetométeres és talajradaros geofizikai mérésekkel és légi fotózással kiegészítve. Az eredmény a Bokor Erzsébet építész által megrajzolt 14. századi töki templom rekonstrukciós 3D modellje lett, amelyet legjobb tudásunk szerint megpróbáltunk korabeli berendezésekkel is ellátni az izgalmas középkori nemesi villongások iratai alapján. 

Előre kell bocsátanunk, hogy a közreadott rekonstrukció hitelességét tudományos szempontból a lehető legalaposabban megpróbáltuk alátámasztani ugyan, azonban miután sem pontos képi, sem írásos források nem maradtak fenn a korabeli templomról, ezért az itt megjelenített képi világot legfeljebb egy lehetséges változatnak tarthatjuk. Célunk inkább láthatóvá tenni, hogy milyen jellegű volt a korszak egyháza, látványvilágában és érzetében hogyan hathatott a korabeli emberek életére, szellemiségére.

A feltehetően 13. században épült templom a lehető legegyszerűbb osztatlan, hossznégyszöges hajójú épület volt, félköríves szentélye néhány fok eltérést nem számítva keleti irányba nézett. A szentélyek keleti tájolása általánosan elterjedt volt a középkori kereszténységben számos ősi hagyományt és szimbolikát követve.

A rekonstruált templomépületet az azonos korú és elrendezésű váraszói templom kialakításának figyelembevételével készítettük. A hasonlóan egyszerű kis templom hajója és félkör alakú szentélye cseréppel fedett, valamint szintén a déli falon van egyedül bejárata. A rekonstruált bejárat a templom falából kissé kiugró, befelé mélyülő, többszörösen tagolt tipikus román kori kapu lett, amelyet a fenti analógia alapján a töki talajradaros méréseink eredményére alapozva rajzoltunk meg. A töki templomra ezenkívül néhány kisebb ablaknyílást helyeztünk, kettőt a bejárati oldalra, egyet a homlokzatra, és egyet a szentélyre. Az északi falakon a korszakban gyakran egyáltalán nem volt található ablak. A tetőcsúcsokat kis vasfeszületek díszítik. A díszes ajtón belépve a templom kőpadlózata egy magasságban van a bejárattal, míg a szentély a 2000-es kutatások eredményei szerint ennél közel 50 cm- rel magasabban, amelyet két lépcsővel hidaltunk át. A szentélybe vezető diadalív két oldalán egy-egy mellékoltár lett kialakítva a negyed köríves fülkék mellett. A szentély déli belső falsíkján lévő, a helyreállítás után is látható kis fülke feltehetően szentségtartónak szolgálhatott.

A rekonstrukció számunkra is legizgalmasabb része a korabeli templom berendezése volt, mivel ilyen próbálkozás viszonylag ritkának mondható. Honnan tudhatunk erről egyáltalán bármit? Azon túl, hogy a középkorral foglalkozó jeles kutatóink értékes információmorzsákat gyűjtöttek össze, Buzás Gergely és társai a közelmúltban feldolgozták egy délvidéki középkori magyar falu templomát ért károk iratanyagát, amelyből rekonstruálni lehet a korabeli templombelsőt.

A reformáció előtti középkori szentélyt függönyök választják el a hívektől, amelyekkel mise közben, az áldozati liturgia során eltakarták a szertartást végző papot és az oltárt, majd csak az úrfelmutatás során húzták szét e függönyöket. A szentély északi falára körmeneti kereszt van felrögzítve, az oltárasztalon lévő nyitott kódex pedig a szertartások során énekelt szentírási szövegeket tartalmaz- ta. Az asztalon az egyszerű gyertyatartó mellett egy asztali kereszt található még. Oltárképnek a korszellemnek megfelelően egy fára festett oltártáblát akasztottunk ki, amelyen a festmény mintája az 1220-as évekből származik. A diadalív tetején lévő gerendára Krisztus-ábrázolás van függesztve.

A töki templom jellegzetessége a diadalív két oldalán lévő mellékoltár. Ezek közül az északi oldalra helyeztük az említett Szűz Mária-képet, mert általában a templomnak ezen a részén kapott helyet, és a Mária-oltárral szemben, a templom északi oldalán foglaltak helyet a nők. Szűz Mária tisztelete a középkorban minden szentét felülmúlta, nem nagyon volt templom, ahol nem kapott volna oltárt. A déli mellé- koltáron helyeztük el Szent Miklós táblaképét. Számos középkori falfestményt ismerünk ugyan a kor templomaiból, itt ezek helyett az északi falra egy szőttest helyeztünk itáliai minták felhasználásával. A templom tere egyszerű padokkal lett berendezve, bár feltehetően a kezdetekben állva hallgatták a szertartásokat.

A templom melletti korabeli falunak egyelőre nincs megfogható nyoma. Leg- közelebb északkeleti irányba kétszáz méterre találtak olyan felszíni nyomo- kat, amelyek Árpád-kori magyar településre utalnak. A település helyének pontosítása céljából idén novemberben LIDAR-felmérést végzünk, amelynek során helikopterről lesz letapogatva lézerrel a földfelszín. Szerencsés eset- ben a vizsgálat kirajzolhat házhelyeket, esetleg utcavonalakat. Kicsit tovább, kelet felé, de még a töki határban a Buda- jenői-patak mellett pedig 2007-2008 folyamán két helyen is folytak olyan régészeti feltárások, amelyeken szintén Árpád-kori településeket, házakat, kemencéket tártak fel az ásatók. Ezek az eredmények is megerősítik, hogy a középkori megtelepedés jóval sűrűbb hálózatot alkotott a török korig, amelynek pusztításai jóvátehetetlen károkat okoztak az organikus fejlődésben. A múltban a települések számát, jellegét és változatosságát tekintve a római kor mellett a középkor időszakát tekinthetjük vidékünk legdicsőségesebb időszakának.

Czene András, régész

Híreink

Régészeink tárják fel egy német város rejtélyes múltját

Régészeink tárják fel egy német város rejtélyes múltját

Gronau múltjának új fejezetét ismerhetjük meg magyar régészek jóvoltából. Különleges régészeti lelőhelyet tárnak fel magyar régészek Németországban, ami segíthet egy történelmi puzzle kirakásában. Gronau városának északi határán hamarosan kezdődik egy új fejlesztési...

Besnyő falu virtuális rekonstrukciója

Besnyő falu virtuális rekonstrukciója

A mai Ercsi határában a Duna parton, a föld alatt találhatjuk a középkori Besnyő falu maradványait. A késő középkori település elrendezése, a központi utca, a házhelyek és a jobbágytelkek a légi felvételeken jól kivehetők, mert a török korban összeomlott házhelyek...