Régészeti geofizikai vizsgálatok

A régészeti lelőhelyek nem roncsoló (tehát a jelenségek bolygatása nélkül végzett) vizsgálata folyamatosan növekvő részét képezi a régészeti kutatás eszközpalettájának. Ennek segítségével viszonylag gyorsan, ásatás nélkül tudunk információkhoz jutni a felszín alatti régészeti jelenségekről, sokszor éppen egy későbbiekben elvégzendő ásatás hatékonyságának növeléséhez.

Cégünk a régészeti célra általánosan használt háromféle módszer mindegyikét alkalmazza a lelőhelyek vizsgálatára, ezek az alábbiak:

A magnetométeres felmérés

A zöldmezős beruházások beépítetlen területén a régészeti jelenségek műszeres kutatásának egyik legjobb módja a magnetométeres felmérés. A műszer a föld mágneses terének apró változásait méri sűrű háló alapján, a felszín alatti jelenségek nagy részének csekély mértékű mágneses tulajdonságai vannak, amelyek eltérnek a környezetüktől. Ez a különbség mérhető, tehát a kismértékű mágneses anomáliák feltérképezésével a régészeti jelenségek egy jelentős része felderíthető.

Előnye, hogy viszonylag nagy területeket (naponta akár 5-10 ha) lehet vele olcsón feltérképezni, hátránya, hogy a módszer nagyon érzékeny a mágneses zajokra, tehát korábbi recens bolygatásnak kitett helyszíneken (városi környezet, feltöltött, szemetes terület) nem használható. További hátránya, hogy a jelenségek mélységére vonatkozó adatokat jellemzően nem lehet belőle kinyerni, valamint csupán körülbelül 1-1,5 m mélységig használható.

Földradaros felmérés

A földradaros kutatás során a talajfelszín alatti struktúrák mérését elektromágneses hullámok visszaverődésének mérésével vizsgáljuk. A műszer adóegysége elektromágneses hullámot bocsájt ki a talaj irányába, a vevőegysége pedig a kibocsájtástól mért idő alapján méri a visszaverődéseket, feltérképezve ezzel az eltérő sűrűségű felszín alatti anomáliákat.

A módszer régészeti célra viszonylag széleskörűen vizsgálható, mert megfelelő környezeti feltételek esetén a különböző sűrűségű jelenségeket megbízhatóan képes kimutatni. A régészeti kutatás számára elsősorban a meghatározott sávonként végzett radarprofilokból készített háromdimenziós ún. time-slice vizsgálata hatékony, ez a különböző sávok azonos mélységű (visszaverődési idejű) részeiből interpolált kép.

A módszer előnye, hogy falak és eltérő betöltésű jelenségek esetén jó felbontású, pontos eredmények érhetőek el a használatával, hátránya, hogy viszonylag lassú (0.3-0.5 ha/nap), agyagos talajokon nem hatékony, továbbá, mivel a megfelelő csatoláshoz szorosan érintkeznie kell a talajjal, csak megfelelően sima területen használható.

Elektromos mérés

Ezt a módszert többféle elrendezésben is használhatjuk a kutatás jellegétől függően, de mindegyik a talaj elektromos ellenállásmérésén alapul. Alapja, hogy földbe szúrt elektródákon keresztül áramot vezetünk a talajba, majd megmérjük ennek feszültségváltozását, amely függ a felszín alatti különböző ellenállású anyagoktól. Ha az elektródákat szelvényekbe rendezzük, akkor megismerhetjük az adott térrész fajlagos ellenállás-metszetét, vagyis a terület (adott –szelvény menti) ellenállás-viszonyait, és háromdimenziós térképen (mélységadatokkal) tudjuk ábrázolni. Ha azonban állandó távolságban, sorokban mérjük a talajt (talajellenállás-mérés), akkor egy adott mélységben kapunk adatokat a régészeti jelenségekről.

Ez a módszer tehát elsősorban a különböző fajlagos ellenállású felszín alatti jelenségek kimutatására alkalmas. A régészet számára ez elsősorban a felszín alatti kőfalak, padlók mérése szempontjából hasznos, mivel ezeknek erősen eltérő a fajlagos ellenállása. Előnye, hogy erdős területen, bolygatott felszínen is elvégezhető a vizsgálat, falak felszín alatti üregek kimutatására nagyon jól alkalmazható, mélységadatokat is kinyerhetünk a használatával, és akár 10 méter mélységben is használható eredményeket ad. Hátránya, hogy csak lassú mérést tesz lehetővé (0.1 ha/nap), valamint csak olyan területen alkalmazható, ahol az elektródák leszúrhatóak a talajba (betonozott, aszfaltos területen nem használható)

A régészeti geofizikai módszerek használata jelentős mértékben segítheti a célzott és hatékony régészeti beavatkozást és a költségek tervezését, tehát minden olyan esetben javasolt a használatuk, ahol a beavatkozást megelőzően információkra van szükség a felszín alatti jelenségekről.

Comments are closed