Lelőhely diagnosztika, geofizika

A beruházással járó régészeti problémák

Az 1990-es évektől kezdődően az infrastrukturális állami beruházások, majd ezekhez kapcsolódóan az üzleti célú magánberuházások (bevásárló központok, ipari-logisztikai létesítmények, lakóparkok) kivitelezése addig nem tapasztalható régészeti, örökségvédelmi feladatellátást tett szükségessé. A föld alatt található kulturális örökség mentése a törvényi előírások alapján a beruházót – tehát az államot vagy a magánberuházót – terheli. Néhány esetben az ingatlan megvásárlása vagy kisajátítása előtt már lehet tudni, hogy a területen régészeti feltárás szükséges, de mivel a szakmai topográfiai kutatások csak az ország néhány részét érintették, így a lelőhelyek nagy része nem ismert előzetesen, és csak a beruházás közben szembesülnek az érintettek a régészeti feltárás szükségességével. Az információ hiánya ez esetben nemcsak a beruházási költségeket, hanem a kivitelezés időtartamát is megnöveli. A magánberuházások üzleti tervének felborulása mellett az állami beruházásokat is nehéz helyzetbe hozhatja egy ilyen szituáció az Európai Uniós támogatások szoros elszámolási kötelezettsége miatt.

Hogyan lehet minimalizálni az ezzel járó kockázatokat?

A régészeti lelőhelyek felderítését újabban technikai eszközök is elősegítik, melyek hatékonyan egészítik ki a hagyományos, terepbejárással végzett lelőhely meghatározást. Az eredményeket hatástanulmány keretében bocsátjuk a megrendelők részére. Ezek ismeretében számolni lehet a régészeti feltárás költség- és idővonzatával, vagy lehetőség szerint a régészeti lelőhelyet ki lehet kerülni a beruházás során.

A geofizikai vizsgálatok

A régészeti jelenségek műszeres kutatásának egyik legjobb módja a magnetométeres felmérés. A módszer tudományos alapja az a megfigyelés, miszerint a föld alatt lévő régészeti jelenségek (háznyomok, gödrök, különféle beásások) betöltésének mágneses adatai eltérnek környezetüktől, és így egy-egy régészeti lelőhely megléte és kiterjedése viszonylag jól meghatározható. A mérés előnye, hogy roncsolásmentes eljárásnak számít, azaz nem bolygatja meg a régészeti emlékeket. A módszer alkalmazásával akár hatalmas területeket is hatékonyan át lehet vizsgálni rövid idő alatt. A vizsgálat költségigénye a régészeti feltárás századrésze.

Városi környezetben, vezetékek, közművek előfordulása esetén, főként az épített örökség felderítésére földradart használunk.
Tovább

Terepbejáráson alapuló hatástanulmány és ERD

Beruházások előkészítéséhez vagy településrendezési tervek készítéséhez ajánljuk a műszeres vizsgálat mellett a terepbejáráson és adattári, lelőhely nyilvántartási kutatáson alapuló hatástanulmány és előzetes régészeti dokumentáció (ERD) készítését. A tanulmány készítése során munkatársaink GPS készülék használatával átvizsgálják a kívánt terület felszínét, és a gyűjtött adatokat térképi állományban összesítik. A hivatalos lelőhely nyilvántartás adatainak lekérése és térképre vitele mellett a területileg illetékes intézmények adattárainak áttanulmányozása után alakul ki a várható régészeti lelőhelyek elhelyezkedésének térképe. Ez szolgál alapul a szükséges régészeti beavatkozás idő- és költségvonzatának kiszámításához.

Légi felderítés

Régészeti lelőhely kutatási céllal régóta végzünk légi felderítést. A légifotó alkalmas lehet nyomvonalak feltérképezésére és bizonyos régészeti jelenségek – sáncok, árkok, falazott építmények, időnként sírok – azonosítására. A felderítés mellett a régészeti feltárás átnézeti fényképét, régészeti jelenségek összefüggéseinek látványos megjelenítését valósítja meg.

Comments are closed