Szarmata és bronzkori leletek Monoron


Mint azt bizonyára már sokan tudják, a régészeink az M0-M4 autópálya építését megelőző feltárást végeznek a leendő sztráda nyomvonalán többek között Cegléd, Albertirsa, Pilis és Monor térségében.

A Monor-Berek nevű lelőhely közel hat hektáros felületén különböző korszakokból kerültek elő településnyomok és temetkezések is. A gazdag melléklettel ellátott, nyújtott vázas, 3-4. századi szarmata sírok közelében előkerült három más típusú objektum, melyeket a régészek a sírba helyezett tárgyak és a temetkezési rítus alapján a késő bronzkor elejéről származtatnak.
A sírokba helyezett gömbös testű, hosszú, cilindrikus nyakkal ellátott, fényezett felületű, felhúzott szalagfüllel ellátott, kisméretű korsók a korai vagy klasszikus halomsíros kultúrához köthetőek.

A nyugat-keleti tájolású csontvázak az őskorra jellemzően oldalra fektetve, zsugorított helyzetben kerültek a sírjukba. Az őskori hozzátartozók melléletként a halott fejénél illetve deréktájon edényeket, egyik esetben nagyméretű őrlőkövet helyeztek el. A nagyméretű, ovális alakú követ nem gabona őrlésére, hanem vörös festékanyag porításához használták.
A szakemberek erre a kiemelés során, a kő homorú oldalán észlelt vastag, vörös bevonatból következtettek.

A vörös festék használata nem ismeretlen a bronzkorban. Több feltáráson kerültek elő fehér és vörös festéssel ellátott házfal-tapasztás darabok, de elképzelhető, hogy textil vagy testfestéshez is alkalmazták. A leletek illetve a róluk vett anyagminták elemzése folyamatban van, így többet is megtudhatunk a vörös festékről és lehetséges felhasználásáról.

Comments are closed